Wednesday, September 06, 2006

Közigazgatási szabálytalanságok és térinformatikai vonatkozási

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának cikke a közigazgatási szabálytalanságokkal kapcsolatban.

Talán a térinformatikusokat is érdekli, különösen az utolsó bekezdés írja postánkban
Beliczay Erzsébet, a Levegő munkacsoport alelnöke. A HUNAGI vitafórumának célja a vélemények ütköztetése, a ez előremutató problémamegoldásra törekvés az érintettek körének bevonásával a térinformatika mint eszköz alkalmazásával, a térbeli szemlélet mint gondolkodásmód erősítésével.

A fórum kezdeményezheti egy-egy kérdésben az érintettek körében dolgozó térinformatikusok és döntéshozók személyes találkozóját is vitaülés, ankét formájában, a kollegiális partnerség jegyében.
A vállalkozói szféra és az oktatási/akadémiai műhelyek együttműködő szerepe ebben éppoly fontos mint a civil szervezeteké, hiszen a bevált jó példákkal, az elkerülendő kudarcot eredményező megoldások tapasztalataival ők is rendelkeznek.


Eredeti:
http://mn.mno.hu/cikk.mno?cikk=368271&rvt=5&rvt2=29&norel=1&pass=3

Jogtipró önkormányzatok
Gyakran előfordul, hogy védett területek beépítését engedélyezik a hatóságok 2006. augusztus 9. (10. oldal)

Bohus Anita
Bár a helyrajzi számok alapján beazonosítható, mely terület áll
természetvédelmi oltalom alatt, az önkormányzatok sorra adják ki az
építési engedélyeket tiltott övezetben is. Környezetvédők arról is
beszámoltak, előfordul, hogy egy helyhatóság egyszerűen megkerüli a
törvényes utat, és nem kéri ki a környezetvédelmi felügyelőség
véleményét, de arra is akad példa, hogy a hivatal csak utólag értesül
egy-egy természetkárosító beruházásról.

Egy befektetőcsoport Szentendrén az Európai Unió Natura 2000-es
természetvédelmi oltalma alá vett területre szeretne filmstúdiót
építeni. A helyi polgári természetvédelmi őrtől, Spanyol Évától
megtudtuk: a tavaly decemberben lemondott szocialista polgármester
hivatala anélkül kötött előszerződést a beruházóval, hogy felmérte volna,
nem ütközik-e az elképzelés a természet- és környezetvédelemi
jogszabályokkal. Az érintett löszgyepen közel harminc védett növényfajt
számoltak öszsze, ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a zöldhatóság
valószínűleg ellenzi majd a beruházást - fejezte ki várakozását Spanyol
Éva, hozzátéve: ez egy jó példa lehetne a szakmai hatóság éber
munkájára. Civil szervezetek szerint azonban az egységes zöldhatóságok,
az egykori felügyelőségek számos esetben szemet hunynak a
szabálytalanságok felett, és hazai védett vagy uniós védelem alatt álló
területeken is hozzájárulnak az építkezésekhez.
A közösség bizonyos veszélyeztetett állat- és növényfajok jelenlétéhez
kötötte a Natura 2000 területek kijelölését. A védelmi hálózathoz
Magyarország területének egyötödével csatlakozott, tehát olyan
parcellákat is oltalom alá vontak, amelyek korábban nem szerepeltek a
védett földek sorában. Mindez dicséretes, ám a korábbi védelmi szintet az
új parcellákon is fenn kell tartani - jelentette ki a Magyar
Nemzetnek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadója.
Magyarország felvállalta, hogy a hálózatba foglalt területeken a táj
jellegét megőrzik, és megvédik az ott honos fajok élőhelyét.

Hazánkat is megrótták

Nemrég az EU néhány országgal együtt hazánkat is elmarasztalta, mert
megítélése szerint itthon csak részlegesen érvényesülnek a madárvédelmi
és az élőhelyvédelmi uniós irányelvek, amelyek pedig a Natura 2000
program alappilléreit jelentik. A kedvezőtlen elbírálásra valószínűleg az
is okot adhatott, hogy az utóbbi időben számos visszaélés, engedély
nélküli építkezés és természetrombolás történt védett területen.
Hozzátette: általános jelenség, hogy a panorámás telekért a vállalkozók
tűzön-vízen átviszik tervüket a hatóságokon, sok esetben erős
nyomásgyakorlással vagy anyagi előnyök ígéretével érik el céljukat.
Információink szerint az egyik legjellemzőbb probléma, hogy hiába
szerepel egy földhivatali tulajdoni lapon a Natura 2000 jelzés, még az
önkormányzatok sincsenek tisztában azzal, hogy az valójában EU szintű
védettséget jelent. A helyhatóságok illetékesei sokszor a
természetvédelmi törvényt sem ismerik, pedig a védett fajok listájából
kiderülne, mennyit ér egy-egy lajstromon szereplő állat vagy növény,
illetve milyen büntetés jár az elpusztításáért.
Lenkei Péter Szentendrén egy másik példát is említett: beruházók a
Pismány-hegy felső részén a környék botanikai szempontból egyik
legértékesebb területét akarják elpusztítani, ami mellesleg
természetvédelmi oltalom alatt áll. Visegrád és Dömös között, a volt
Löfler-bányában pedig két szállodaépületet szeretnének felhúzni, amihez
még a Duna-Ipoly Nemzeti Park övezetét is belterületté módosították.

Nem kímélik a zöldet

Csobánkán, a nemzeti park szívében, a Zilibár-dűlőn három éve egy családi
házat építettek fel engedély nélkül, ami a bontási határozat ellenére még
mindig áll. A budai Gellért-hegyre, a közpark megcsonkítása árán
tervezett sikló esetében a beruházó a környezetvédelmi engedélyre vár. A
civil szervezet nem érti, hogy miért kell az országos jelentőségű
természetvédelmi területet és Duna-parti látképet elcsúfítani a siklóval.
Hajdu Albert, a Hortobágyi Lovas és Agarász Egyesület vezetője arról
számolt be lapunknak: Hortobágyon, a fokozottan védett Szálka-halomnál
építettek istállókat a nagyhegyesi önkormányzat tudta nélkül, illetve a
malomházi tájrehabilitáció kapcsán is engedély nélkül vezették föld alatt
az áramot.

Nincs elérhető adatbázis

Lenkei Péter kifejtette: a Magyarország növényzeti örökségének
térképezése elnevezésű kutatási program, a szakmában ismert nevén a MÉTA
négy éve indult azzal a céllal, hogy a veszélyeztetett, ritka, egyedi
élőhelyeket, növénytársulásokat feltérképezzék. Bár a kutatócsoportok az
egész ország területén elvégezték a kutatómunkát, és az adatok több mint
90 százalékát fel is dolgozták, az eredményt senki nem hasznosítja, mert
azokat nem küldték meg a nemzeti parkok igazgatóságainak. Szerinte ha a
védett növények elektronikus, műholdas helymeghatározással (GPS)
rögzített adatait a helyrajzi számos elektronikus térképpel egyesítenék,
a környezetvédelmi hatóság tudná, hol bólinthat rá az építési engedélyre
és hol kell azt megvétóznia. Ilyen térkép azonban még nem készült, sőt a
nemzeti parkokon kívüli Natura 2000-es területekről sem áll
rendelkezésre egységes, használható adatbázis.

No comments: